A lányom új munkája, menyasszonyi ruha eladás, fordítás

A lányom tavaly tavasszal diplomázott le az egyetemen, angol-német szakos tanári végzettséget szerzett. Nagyon sokáig nem tudta, hogy mivel szeretne foglalkozni, mert sok minden érdekelte, de nem tudott mondani semmi konkrétumot, ezért néhány családi kupaktanács alkalmával, közösen kitaláltuk, hogy mi lenne a legjobb.

Lilinek nagyon jó nyelvérzéke van, már elsős korában elkezdett angolul tanulni, középiskolában pedig németül is, ráadásul mindkét nyelv jól ment neki. Már tizenegyedikben lerakta az angol felsőfokú nyelvvizsgát, utána egy évvel pedig a német középfokot is, ezért a férjemmel úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne a nyelvtudását kihasználva olyan szakterületet keresni neki, ahol ezt kamatoztathatja.

Innen jött az ötlet, hogy jelentkezzen tanári pályára, hiszen tanárra mindig szükség lesz, ha pedig nem szeretne kicsikkel foglalkozni, akkor egy nyelviskolában is állást kaphat. Szegénykém annyira nem lelkesedett az ötletért eleinte, de mivel érdekelték a nyelvek, úgy gondolta, hogy belevág. Zökkenőmentesen végigcsinálta a képzést, megkapta a diplomáját és gyakornokként bekerült az egyik budapesti középiskolába, ahol élesben is kipróbálhatta azt, amit eddig csak elméletben tanult meg.

Már ez első héten úgy jött haza, hogy ez biztos nem az ő pályája, a diákokkal alig tud mit kezdeni, nem érdekli őket se az angol, se a német, nem csinálnak leckét és ő hiába próbálkozik. Mondtam neki, hogy még nagyon az lején van a gyakorlati évének, tartson ki, idővel biztos jobb lesz és majd beletanul a szakmába. Megfogadta a tanácsomat és eldöntötte, hogy ha a fene fenét eszik is, ő akkor is megszeretteti a gyerekekkel a nyelveket.

Teltek a hónapok, a helyzet változatlan volt. A gyerekek nem szeretettek nyelvet tanulni, Lili pedig nem szeretett tanítani, szóval úgy elkezdett azon gondolkodni, hogy mi lesz akkor, ha lejár a gyakorlati éve, mit csináljon az után.

Az egyik legjobb barátnője, Kati, akkoriban kapott munkát egy menyasszonyi ruha szalonnál és mondta Lilinek, hogy keresnek még embert maguk közé, a lányom azonban mindenképpen a nyelvek területén akart maradni, mert nem tudta volna elképzelni magát a kereskedelemben. Azt mondta, hogy Kati sokkal belevalóbb és társaságiabb ember nála, ő inkább valami nyugodtabb, kevesebb beszéddel járó pályára vágyik.

Mivel imádom őt és segíteni szerettem volna mindenképpen, néhány ismerősömtől megkérdeztem, hogy nem tudna-e ajánlani valamit Lilinek, amit élvezne. Az egyik kolléganőm mesélte, hogy az ő menye fordítóként dolgozik, a munkája nagy részét tudja végezni otthonról is és jól keres vele. Felkeltette az érdeklődésemet amit mondott, utána is olvastam a fordítói munkának és képzésnek és úgy gondoltam, hogy ez Lilinek is tetszeni fog.

Szeptember óta levelezőn tanulja a fordítást, mellette pedig elkezdett dolgozni, hogy finanszírozni tudja a képzését. Mit csinál? Kati lyukat beszélt a hasába, hogy dolgozzon ő is a menyasszonyi ruha szalonban, de nem mint eladó, hanem a marketing részlegen, ahol érvényesítheti nyelvtudását.

Egyelőre élvezi az iskolát és a munkát is, aztán hogy mi lesz akkor, ha lediplomázik újra, egyelőre még a jövő zenéje.