Ha makacs az asszony – a legjobbal még őt is meggyőzheted!

Egy időben fejvadász cég foglalkoztatott, ahol önéletrajzokat kellett kezeljek: így ismertem meg mostani feleségemet is.

Ráakadtam egy nagyon kedves lányra az e-mail fiókunk levelezésében, aki nagyon meggyőző és szépen összerakott önéletrajzot küldött nekünk, amiért cserébe én elhívtam randizni.

A randi egészen jól sikerült, kedélyesen elbeszélgettünk, és talán egy második találkozás is összejöhetett volna a dologból, ha másnap reggel nem ejtem el a telefonomat a metrón, amin éppen ezzel a kedves, jól összerakott nővel beszélgetek, és nem nyúl érte egy mosolygós, babaarcú lány, akivel aztán az egész napomat együtt töltöm.

Szerelem volt első látásra, azt kell mondjam! Annyira halálosan beleszerettem ebbe a lányba az első pillanattól fogva, aki gyönyörű volt, rendkívül csinos, és intellektuális társaság. Két hónappal később már a kezét is megkértem, olyan mély meggyőződésem volt annak kapcsán, hogy vele fogom leélni az életemet, hogy ő életem szerelme, az egyetlenem.

A kapcsolatunk, bár viharos volt, gyönyörű is egyben (a vihar is csodálatos szépségeket tartogat, a villám, a dörgés mind nagyon elképesztő fizikai jelenségek): az esküvő tervezését, szervezését is ez jellemezte leginkább. Anna nem szeretett volna, de én már gyerekkoromtól kezdve nézegettem esküvői videókat, mi több, az esküvői videók rabjává váltam, szóval ragaszkodtam ahhoz, hogy legyen fotós és videós az esküvőn. Ebből aztán nagy vita volt, mert Anna sosem szerette a pózokat, és szerinte a fotózás kötelező vonzata a póz. Ettől nagyon tartott, de én megmutattam neki a fabianfoto.hu oldalát, és az ott található esküvői videókat.

Megnézegette őket, és látta, hogy abszolút természetes videókat készítenek, egy ponton sem érződött egyik munkájuk sem erőltetettnek. Már kamasz koromban tudtam, hogy egy ilyen céggel szeretnék együtt dolgozni a későbbiekben, ha megtaláltam álmaim asszonyát, és mindenáron meg akartam győzni arról, hogy neki erre a fotózásra szüksége van. Nekem meg aztán pláne.

Szóval fogtam Anna kezét, rákattintottam a videókra, és addig nézettem vele őket, míg meg nem győztem arról, hogy szeretne velem ilyesmiben részt venni.

Végül persze bele is egyezett, és a képek mint végeredmények is tetszettek neki. Minden beállítás természetes volt, de legtöbbször inkább a szép pillanatokat kapták el az esküvői videóban. Olyan volt, úgy tűnt egészen, mintha egy második, a miénknél sokkal érzékenyebb és élesebb szemmel vizsgálták volna az eseményeket, a történések sorozatát: az objektív pont így működött.

esküvői videókAnna is nagyon boldog volt, hogy végül belement a fotózásba meg a videózásba, rendkívül elégedett volt magával a fotóssal is: barátságos volt, könnyedén beleolvadt a környezetbe, elegáns ruhát viselt, simulékonyan és rugalmasan tett eleget a kéréseinknek.

Alapvetően azt gondolom, hogy ennél jobb döntést nem is hozhattunk volna, hiszen ezekkel az esküvői videókkal az ember eldicsekszik a barátainak, a szüleinek, később viszont az utódok is láthatják, milyen szépek is voltak a szülők egykor, ráncok nélkül.