A nem mindennapi tréning

játék babaSokat írok arról, hogy miként kell felépíteni az önéletrajzunkat és igazából úgy önmagunkat a sikeres interjú érdekében, illetve mindennapi tapasztalataimról úgy általánosságban. Most viszont valami egészen új ötletet fogok bemutatni, amit már volt szerencsém a gyakorlatban tesztelni is és az eredmények és visszajelzések meglepően sikeresek.

Miért meglepően? Pár héttel ezelőtt egy rendhagyó önéletrajz író kurzust rendeztem néhány érdeklődőnek, akik már korábban is jelezték, hogy számukra rendkívül nagy segítséget jelentene, ha egy workshop keretein belül tennék meg azt, amiről addig mindig csak „papoltunk” és az előzetes felmérések alapján valami új és kissé rendhagyó módszerre vártak. Ekkor kezdtünk el ötletelni néhány kollégámmal, hogy mi is lehetne a témája az eseménynek és valami, talán isteni sugallat hatására egy film jutott eszembe. A címét akkor pontosan nem tudtam, csak hogy egy bébinek álcázott ügynökről szólt és innentől kezdtek jönni az ötletek. Mi lenne, ha egy olyan, nem mindennapi interjúhelyzetet gyakorolnánk a résztvevőkkel, ahol igazából az önéletrajzukat kellene cafatokra szedniük egy gyerek szempontjából? Elismerem, kicsit furcsán és őszintén szólva nem útra vezetőnek hangzik maga az egész ötlet, de ilyenek akkor eszembe sem jutottak, csak elkezdtem a szervezést. Csodával határos módon senki nem kérdőjelezte meg a dolgot, csak elkezdtük szervezni az eseményt.

A helyszín kiválasztása mellett be kellett szereznem a „kellékeket,” ami ebben az esetben a babákat is magába foglalta. Itt bajban is voltam egy kicsit, mert még nem kellett ilyeneket beszereznem életem során, de mivel hiszem, hogy az internet a barátunk, nem kellett sokáig keresgélnem, míg megtaláltam a játékwebshop.eu oldalát és el is vesztem rajta a játék baba kulcsszavakra keresve, mert opcióim szinte határtalanok voltam. Ti tudtátok, hogy a fürdethető babától a sütibabákon át egészen a sminkes babákig minden megtalálható itt? Soha nem jártam még az oldalon, de akkor és ott tudtam, hogy ha egyszer nekem is gyerekem lesz, biztosan innen fogok neki minden játékot választani. Fontosnak tartottam, hogy azért olyan babákat szerezzek be, amik egy picit „nagyobbak” és nem barbi baba méretűek, bár ezzel nem sokat rövidítettem a keresési folyamatomon – tényleg elképesztő volt az az árumennyiség, amit kínáltak. Hosszas böngészés mellett egy Cicciobello darab mellett döntöttem. A készletet kimerítve – legalábbis én úgy éreztem – tovább is álltam a szervezés többi részére és elkezdtem egy helyszínt keresni az eseménynek. Pár napon belül minden sínen volt, a babák is megérkeztek, véleményem szerint megdöbbentően hamar és elkezdtünk egy stratégia kidolgozását, hogy egyértelmű eredményeket és visszajelzéseket tudjunk adni majd a workshop résztvevőinek. Itt már nem csak az önéletrajz írását próbáltuk átadni, hanem interjúhelyzettel is igyekeztünk szembesíteni őket, hiszen mégiscsak az a végcélja az önéletrajzoknak, nem?

Amikor a nagy nap eljött és minden a terv szerinti helyén volt, először érezni lehetett a szkepticizmust, szerintem ez viszont teljesen normális minden olyan helyzetben, ami nemhogy nem ismert, de kicsit abszurd is. A siker érdekében együtt átbeszéltük a bevont társak jelentőségét és hogy miben tudnak segíteni a résztvevőknek, akik az első érzéseiken áthidalva velünk együtt tudták alkalmazni a tanult módszereket. Végül sok beszélgetés és szituációs játék után a visszajelzési körben rengeteg pozitív megjegyzést kaptunk az újonnan, de még béta verzióban futó módszerünkről és projektünkről, ami rengeteg erőt és inspirációt adott nekünk. A jövőben tervezzük a továbbfejlesztést is és ha nem voltál ott, de téged is érdekel a dolog, lehet nem is kell majd sokat várnod a következő alkalomra, hogy részt tudj venni ezen a nem hétköznapi workshopon – ne aggódj, a játékbabák maradnak!